Fokhagyma
A fokhagyma a legpontosabban ismert gyógynövé
nyek egyike. Növénytani neve, az Allium sativa bizonyítja,
hogy ez a növény is a liliomfélék családjá
ba tartozó hagymafélék egyik tagja, ugyanúgy, mint
legközelebbi rokonai: a vöröshagyma (Allium cepa),
a póréhagyma (Allium porrum), a medvehagyma
(Allium ursinum), a mogyoróhagyma (Allium asca71
Ionium) és a metélőhagyma (Allium schoenoprasum).
A hagymából tavasszal egy egyenes hajtás fejlő
dik ki, amely 30-100 cm magasra nő meg. Tengelyen
ülő, nyél nélküli levelei kb. 1 cm szélesek és elkeskenyedők.
A fokhagyma a középső tojás alakú
főhagymából és 6-12, esetleg több hajlott mellékhagymából,
a fokhagymagerezdekből áll. A fokhagymát
ősszel szedik, szárával és leveleivel együtt
megszárítják, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülne
vagy télre eltennék. Fiatal friss fokhagymát
már kora nyáron ehetünk.
A fokhagymát több mint 4000 éve használja az
orvostudomány
A fokhagyma az egyik legrégebb óta használt és
legszélesebb körben elterjedt gyógynövény. Számos
monda és mítosz szól gyógyító erejéről. A több
mint 4000 éves Papyrus Ebers, amelyet Georg Moritz
Ebers német egyiptológus talált 1872 körül az
egyiptomi sírkamrákban, huszonkétszer említi a
fokhagyma orvostudományi felhasználási lehetősé
geit. Az Eddában, a germán hőslegendában is megtalálható
a póréhagyma és a fokhagyma, mint a két
első és legnemesebb növény. Háborúkban bátorsá
got, egyébként pedig egészséget és nagy nemzőké
pességet kölcsönöz azoknak, akik rendszeresen
nagy mennyiségben fogyasztják.
Akkoriban szerencsére nem volt olyan nagyfokú
ellenérzés a fokhagyma fogyasztása után jelentkező
erőteljes illattal szemben, mint manapság. Az illatot
72
a nagy kéntartalmú vegyületek okozzák, amelyek a
fokhagymában nagy mennyiségben megtalálhatók.
A jellegzetes illatot az allicin nevű anyag hozza létre,
amely a szagtalan alliinből jön létre, amikor rá
gás, vágás vagy nyomás hatására az alliináz enzim
azt felbontja. Az ép fokhagyma szinte teljesen szagtalan,
mivel az alliin és az alliináz a fokhagymagerezdekben
nem érintkezik egymással. Ha fokhagymakapszulát
fogyasztunk, amely csak a gyomorban
oldódik fel, akkor ezzel elkerülhetjük a szag kialakulását.
Az értékes készítmények ugyanolyan haté
konyak, mint maga a friss fokhagyma, de a megfelelő
dózis elérése jelentős többletköltséggel jár.
Az allicin nagyon erős antibiotikum. Még 1:125
000-es hígításban is gátolja számos baktérium szaporodását,
még a tífusz kórokozójáét is. Ezt Louis
Pasteur már 1858-ban felismerte. A friss fokhagymalevet
már az első és második világháborúban is
használták a sebesültek ápolásában. Az allicin antibiotikus
hatása természetesen csekélyebb, mint a
penicilliné, de a penicillinrezisztens baktériumok ellen
is hatékony. A fokhagyma kénmentes alkotóré
szei, mint a scordinin és a garlicin ugyanúgy baktériumgátló
hatásúak. A fokhagyma továbbá nagy
mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, pl. kovasavat,
káliumot, magnéziumot, kalciumot, foszfort,
jódot és vasat, valamint nyomelemeket, mint a
cink, mangán és szelén, ezenkívül C-vitamint (csak
a friss fokhagyma), provitamin A-t, B1
és B2
-vitamint,
nikotinsavamidot (= niazin vagy PP-vitamin).
A tokokinin, amely a nemi hormonokhoz ha73
sonló szerkezetű anyag, az oka, hogy a fokhagymát
évezredek óta afrodiziákumként alkalmazzák.
A fokhagyma gyógyhatásai
A fokhagyma fitinsavat tartalmaz, amely ásványi
anyagokat köt meg, de átalakulhat inozittá is, amely
egy, a vitaminokhoz hasonló növekedést serkentő
anyag, amely nagyon fontos szerepet játszik a hajnövekedésben
és az egészséges bőr kialakulásában.
A fokhagyma-alkaloidoknak inzulinhoz hasonló, és
ezáltal vércukorszint-csökkentő tulajdonságai is vannak,
így a fokhagyma kiváló kiegészítő terápia lehet
cukorbetegségben.
A fokhagyma ezenkívül szabályozza a vérnyomást,
csökkenti az artériák meszesedésének veszé
lyét, megelőzi a trombózis kialakulását, erősíti az
immunrendszert, a baktériumok és vírusok mellett
más paraziták ellen is hatékony, és csökkenti a koleszterinszintet
is. A legújabb kutatások azt mutatják,
hogy a fokhagyma, főleg idősebb embereknél,
rugalmasabbá teszi az ereket. Tehát soha nem késő
elkezdeni a fokhagymaevést.
A fokhagymát ezenkívül számos gyógynövénykutató
és természetgyógyász a rákmegelőzés haté
kony eszközének tartja. Állatkísérletekben egyértelmű
növekedésgátló hatást mutattak ki a rákos
sejtekben, amelyet azonban csak az egész fokhagymával,
nem egyes különálló alkotórészeinek koncentrátumával
lehetett elérni. Még jelentősebbek
azok a vizsgálatok, amelyek alátámasztják, hogy
olyan országokban vagy országrészekben, ahol az
74
emberek gyakran fogyasztanak nagy mennyiségű
fokhagymát, sokkal kevesebb a rákos megbetegedé
sek száma, mint másutt.
Az elfogyasztás után a friss vagy feldolgozott
fokhagyma az emésztőrendszerbe kerül. Már itt is
sok jótékony hatást fejt ki a szervezetre. A fokhagyma
is bizonyítja, hogy a természetes antibiotikumok
nem tesznek kárt a természetes bélflórában.
Éppen ellenkezőleg: a fokhagyma erősíti az emésztőrendszerben
található mirigyeket, és gyógyító hatása
van a bél nyálkahártyájára. Ezáltal a nyálkahártya
magától képes a természetes bélflóráját felépí
teni. A zavaró mikroorganizmusokat a fokhagyma
legyengíti, és elősegíti a kiválasztódásukat. A fokhagyma
kiváló gyógyszere a bélpanaszoknak, haté
kony puffadás, hasmenés és bélgörcsök esetén. A fokhagyma
kiválóan elősegíti a szimbiózis kialakulásá
ra, azaz a bélflóra helyreállítására irányuló terápiát.
Nagyon jó hatása van krónikus és akut hasmenés
esetén, még akkor is, ha ez véres nyálkás széklettel
párosul. A bélfertőzések kórokozóit is hatékonyan
legyőzi. Ezért vált a világ szinte minden országában
a hasmenés gond nélkül beszerezhető gyógyszerévé.
A fokhagyma a Helicobacter pylorix. is megtá
madja, amely a gyomorfekély és újabb kutatások
szerint a gyomorrák kialakulásáért is felelős bakté
rium.
A fokhagyma elősegíti az epe termelését és kivá
lasztását, valamint a tápanyagok lebontásában és
75
megemésztésében is segédkezik. Gátolja a gázképződéssel
járó rothadási és erjedési folyamatokat.
A népi gyógyászatban a fokhagymát bronchitis
ellen is használják. Ez az alkalmazási területe kevésbé
ismert, mégis hatékony. A légcsövek görcsét
oldja, és ezzel elősegíti a köhögés felszakadását, és a
baktériumokat megsemmisíti. Kovasavtartalma miatt
a fokhagymát régi füveskönyvek kiegészítőszerként
ajánlják krónikus időskori köhögésben, sőt
tüdőgyulladás és tuberkulózis gyógyításánál is megemlítik.
A görcsoldó, baktériumölő és általános
erősítő hatásai mellett a kovasav a tüdő szöveteit is
erősíti.
Fokhagymával a nehézfémek ellen
A fokhagymában található kénvegyületek képesek
arra, hogy a nehézfémekkel, például higannyal,
ólommal és kadmiummal ártalmatlan vegyületeket
képezzenek, amelyeket a szervezet viszonylag
könnyen ki tud választani. Nehézfémek találhatók
például a fogtömésekhez használt amalgámban,
vagy a levegővel belélegzett, az autókból és gyárakból
származó gázokban. Hosszú távon károsítják a
látóidegeket, a vesét, a tüdőt és a májat.
Az amalgámtömések kicserélése után ajánlatos
egy nagy pohár meleg tejet inni, amelybe egy-két
gerezd összetört fokhagymát tettünk.
Megfelelő adagolás
Ha megelőzésre és egészségmegőrzésre használjuk
a fokhagymát, akkor fontos, hogy rendszeresen al76
kalmazzuk. 2-3 gerezd naponta a megfelelő dózis.
Hasmenés kezelésére fogyasszunk el 5-10 gerezdet
egész napra elosztva. Ajánlatos egész napra elosztva
fogyasztani a fokhagymát, mert a benne található illóolajok
az érzékeny gyomrot irritálják, ha egyszerre
túl magas dózisban alkalmazzuk. A fokhagymatablettát
a gyártó utasítása szerint kell szedni, az
otthon készített fokhagymatinktúrából pedig napi
2-3-szor 15 cseppet adagoljunk.
Figyelem!
A fokhagyma antibiotikus tulajdonságai melegítés
hatására csökkennek, de nem teljesen tűnnek el.
Nem szabad azonban a fokhagymát túlságosan
felmelegíteni, mert keserű lesz, és az ételek átveszik
ezt az ízt. Ezért a főzés vagy sütés végén adjuk
hozzá az ételhez.
Medvehagyma - a fokhagyma erdei testvére
A medvehagyma, amely az erdő árnyékos, hűvös ré
szein él, nem marad el a fokhagyma mögött sem
hatóanyag-tartalmában, sem pedig gyógyhatásában.
Kiváló vértisztító szer, és nagyon jó hatása van kró
nikus bőrkiütésekben. Szárítás közben azonban a
medvehagyma elveszíti hatásának nagy részét. Ezért
frissen ideális növény a tavaszi kúrákhoz. Termeszthetjük
a medvehagymát saját kertünkben,
vagy áprilisban néhány naponta gyűjtsünk friss levelet,
és keverjük salátákba, vagy tegyük feltétként
vajas kenyérre nagy mennyiségben. Egész évben há-
77
rom-négy hetente tartott medvehagymakúra megfiatalítja
a szervezetet.
Fokhagymatinktúra elkészítése
A fokhagymatinktúrához mindössze 400 g hámozott
fokhagymagerezdre és
l
A liter, lehetőleg magas
alkoholtartalmú, tiszta tömény szeszre van szükség,
ami lehet például gabonapálinka vagy vodka. A fokhagymát
fokhagymanyomóval törjük össze, és az
alkoholban jól lezárva két hétig hűvös, sötét helyen
hagyjuk állni. Utána puha pamutkendőn vagy kávé
szűrőn öntsük át, és még egy hétig hagyjuk állni.
Az adagolást érdemes hullámzó dózisban végezni:
a tinktúrát naponta háromszor kell alkalmazni:
reggel, délben, este. Minden bevételnél egy cséppel
növeljük a mennyiséget, míg a hetedik napon délben
elérjük a 20 cseppet. Ezután újra csökkentsük
a cseppszámot folyamatosan egy-egy cseppel.
5 csepptől újra kezdjük el emelni húszig és így tovább.
Ezzel elérhetjük, hogy a szervezet nem szokik
hozzá a folyamatos, azonos nagyságú ingerhez,
és megakadályozhatjuk a túlérzékenység kialakulá
sát. A jobb elviselhetőség érdekében használhatunk
háromszor 15 cseppet több héten keresztül.
Friss fokhagyma külsőleges felhasználásra
Kisebb sebek, rovarcsípések vagy bőrgombásodás
kezelésére a fokhagyma levét kevés vízzel hígítsuk
fel, vagy a következőképpen alkalmazzuk: törjünk
össze 5-10 fokhagymagerezdet, és a levéhez adjunk
tízszeres mennyiségű 30-40%-os alkoholt. Ez a ke78
verek, ha sötét, hűvös helyen tartjuk, több hónapig
eláll.
Szemölcsökre, kelésekre és nehezen múló pattanásokra
sebtapasszal közvetlenül ragasszunk fel
egy gerezd fokhagymát, és hagyjuk ott több órán
keresztül.
A fokhagymakészítmény kiválasztása
Sok cég gyárt fokhagymakészítményt, amelyek hatóanyag-tartalma
nagymértékben változó. Laikusok,
de még szakemberek számára is szinte lehetetlen
megítélni egy-egy készítmény minőségét, ha
azon nem tüntetik fel, hogy mennyit tartalmaz a fő
hatóanyagokból, az alliinből és az allicinből. Legrosszabb
esetben rossz minőségű termékkel állunk
szemben. Természetesen nem a fő hatóanyag hatá
roz meg mindent, de ha a fő hatóanyag megfelelő
koncentrációban jelen van, az valamiféle biztosíték
arra, hogy a készítményben minden hatóanyag
megtalálható. Kétség esetén kérdezze meg orvosát,
gyógyszerészét vagy természetgyógyászát.