Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A brokkoli és társai

A brokkoli

 

081116-Brokkoli.jpg

 

 

 

 

 

 

Neve még idegenül cseng, de bizonyára hamar megkedvelteti magát ez az üde színű - szó szerint - zöldség! Legfőbb erénye rákmegelőző hatása nyersen és főzve egyaránt . Ismerjük meg!

 

 

A brokkoli (Brassica oleracea) vagy spárgakel a keresztesvirágúak családjába tartozik, neve is mutatja, hogy káposztafélével (Brassicaceae) van dolgunk. A brokkoli név olasz eredetű, jelentése káposztabimbó. Mintegy harminc fajtája ismert.
A tavasszal vetett zöldségnövény élénk, haragoszöld hajtásain fejlődnek ki a virágrózsák. Vannak világos, sőt fehéres változatai is. Attól függően, hogy milyen tenyészidejű fajtáról van szó, 40-100 nap alatt jelenik meg a virágrózsa. A virágzatban lazán álló virágok külön-külön száron helyezkednek el. A karfiolhoz hasonlóan a brokkolinak is a virágát fogyasztjuk, és a virágokat tartó szárakat. Kevesebben tudják, hogy a virágzatot körülzáró levelek közül a zsenge, belső levelek is felhasználhatók étkezési célokra. A fogyasztásra alkalmas virágzat 250-700 g-ot tesz ki. A virágrózsákat bimbós állapotban 10-15 cm-es szárral szedik le. Főhajtása a legfinomabb, az ennek kivágása után hajtott oldalhajtás valamivel kisebb élvezeti értéket nyújt.
Nálunk még kevésbé ismert, de a világon esztétikus zöld színe és egyéb kedvező tulajdonságai miatt, például, hogy egy tőről a virágrózsa többször is szüretelhető, már megelőzte a karfiolt, mind a termőterületet, mind a felhasználást tekintve. Hidegtűrőbb, mint a többi káposztaféle vagy a kelbimbó. Szezonja őszre és a tél elejére esik.

 


brokkoli_rakott.jpg


Miért jó?


 

 

Alighanem, számtalan jótékony egészségügyi hatás bújik még meg a növényben, melyek felkutatása pusztán idő és pénz kérdése. Még a végén gyógyzöldséggé válik.

 

 

A brokkoli számos értékes tápanyagot hordoz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. 100 g főtt brokkoli 20-30 kcal, illetve 90-120 kJ energiát hordoz. Zsírtartalma mindössze 0,2 g, emészthető szénhidrátja 2 g, fehérjéje 2-3 g, és 3-4 g növényi rostot tartalmaz, a nyers zöldség ezen értékeknél valamivel többet.
Ásványi anyagai közül említésre máltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (100 mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A főtt brokkoliban már nincs meg a nyers növény A-vitaminja, de mintegy 90 mg C-vitamint tartalmaz. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a karotin. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban.
Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami állatkísérletekben már bizonyított. Ez az ún. kemopreventív molekula segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalálnak nevezett jelenséget. Ezen kívül a szervezet méregtelenítésében fontos enzimek működését is támogatja, s ezáltal hamarabb eltűnnek a szervezetből a rákkeltő anyagok, továbbá lassítja az öregedést.

 


 

 

17_brocoli.jpg

 

 

 
Eddig a végbél-, hólyag, a prosztatarák , egyes - főként női - daganatok és az áttétképződés megelőzésében játszott szerepét vizsgálták. A férfiaknak jó szívvel tanácsolható, hogy hetente legalább egyszer egyenek karfiolt vagy brokkolit. A nőknek nem kevésbé! A brokkoliban található, ún. indolok közül az indol-3-karbinollal végeztek kísérleteket, s kiderült, hogy inaktivál egy tumornövekedést serkentő ösztrogénszármazékot, a 4-hidroxi-ösztront. Így különösen az ösztrogénfüggő emlő- és egyéb daganatok esetében játszhat szerepet a rákmegelőzésben. A brokkoli anyagai az áttétképződés esélyét is csökkentették.
A brokkoliban bőségesen található kampferol a  petefészek rák kialakulását gátolja.
A brokkoli szulforafanja a gyomorfekély kialakulásának főbűnösét, a Helicobacter pylorit is segít visszaszorítani. Gastritis ellen napi 100 g brokkolit volna érdemes felírni.  
 

 

 

Hogyan fogyasszuk?

 

 

csirkes_rakott_brokkoli.jpg

 

Fogyasztásának fő szezonja az őszi és téli hónapokban van. Vásárláskor frissességét leginkább üde, vízzel telt levelei garantálják. Az apró virágok bimbósan a legfinomabbak, tehát a sárgászöld virágok megjelenése a brokkoli fején nem éppen a kiváló minőség jele. Nyáron a mélyhűtve kapható áruból készíthetjük el brokkolis ételeinket.
Fogyasztása sok szempontból megegyezik a karfioléval vagy a kelbimbóval, a szár esetében pedig a spárgával. A leszedett zöldség a növényről leválasztva is kivirágzik, így bár hűtőben eláll 1-2 napig, sokat veszít jó minőségéből. Ha nem tudjuk azonnal elkészíteni, 3-4 perces előfőzést (blansírozás) követően fagyasszuk le.
Felhasználás előtt gondosan, több vízben megmossuk. Célszerű huzamosabb ideig áztatni, hogy az apró rovarok vagy férgek távozzanak belőle. Egyszerűen párolhatjuk vajon, kevés sóval köretnek. Készülhet belőle zöldségleves vagy tejszínes krémleves, sűrű mártás. Számtalan előétel-féleség készülhet belőle, de töltelékek és mártások alkotójaként is felhasználható. Zsenge leveliből főzelék készíthető.

 

Sajtmártással vagy kirántva főételnek is megteszi.
Főzéskor ügyelni kell, hogy a szárnak több időre van szüksége a megpuhuláshoz, a bimbók viszont pillanatok alatt szétfőnek. Ezért a bimbós részeket csak a forrás után kezdődő 8-10 percnyi főzés után tegyük a főzővízbe, és ne hagyjuk benne 4-6 percnél tovább. A főzővízbe tett só mellett kevés citromlé különlegesen finom ízt ad a zöldségnek. A párolt brokkoli nagyon finom különböző főtt tésztás ételek elkészítéséhez, és jól illik hozzá a pirított zsemlemorzsa.

 

 

 

 

 

15_aubergine.jpg

   

 

A törökparadicsom (padlizsán)

 

A törökparadicsom őse Délkelet-Ázsiából és Afrika trópusi vidékeiről származik. E vadon élő faj hajtásain igen nagy tövisek voltak. Ebből nemesedett Dél-Ázsiában a ma ismeretes tövistelen törökparadicsom. A Földközi-tenger térségében, főként a Balkánon már a XVII. század óta termesztették. 

 

 

 Alakja fajtától függően más és más. Többnyire azonban oválisak, enyhén hajlott vastag "bunkók". A kisebbek körte vagy alma formájúak, máskor pedig uborkára emlékeztetnek. Kocsányrészénél kis levélke is található. A héj teljesen sima, sárgás, lila, kékeslila, sőt a legtöbb fajta fekete. Vágásfelülete fehér vagy sárgásfehér. A törökparadicsomnak nincs agresszív íze. Sütése során érezhető sajátos illata.  Egynyári növény, melegigényes, és jól előkészített talajra tart igényt, mint pl. a paradicsom.  Ültetni fagyok után, tavasszal ajánlatos, ültethető magról is, de eredményesebb palántáról.  A bokra 60-80 cm-re is megnő, elágazó, száraznak látszó ágain vannak a hosszúkás levelei. A termés, számos termőlevélből, több szintben egymás felett fejlődik ki. A termés kb. 45-50 napos korában a legjobb.

 

Ha a megfelelő nagyságát elérte, és a külső héjának csillogó fénye van, akkor friss, érett. Ilyenkor a termés ujjnyomásra enged. Apró magvacskái fehérek, puhák, tejszerűek. Vigyázzunk, mert a nem teljesen érett termés mérgező vegyületet, solanint tartalmaz. Ilyenkor tartsuk néhány napig szobahőmérsékleten. Azt a törökparadicsomot, amely elvesztette csillogó fényét vagy későn szedték le, vagy hosszan tárolták. Ilyenkor magjai erőteljesebben fejlettek, barnásak, húsa szívós, íze kesernyés, élvezeti értéke kisebb.  Azokban az országokban, ahol e termény honos, sokszor hús helyett fogyasztják. Igen népszerű rántva, sütve. De elkészíthető roston, töltve, mártással töltelékként. A balkáni népek az elkészítés során erőteljesen ízesítik és fűszerezik. Súlya fajtától függően különböző, jelentős vitamin- (C, B1, B2) és ásványianyag- (mész, vas) tartalma mellett csekély szénhidrát található benne.
  A törökparadicsom akár egy hétig is eltartható. Ha nem túl érett, akkor könnyen szállítható.         

Elsődlegesen a legnagyobb termőhelyeiről Hátsó-Indiából, Közép-Amerikából, a Kanári szigetekről, Egyiptomból és Afrikából jön. Európában szinte minden melegebb éghajlatú országban megtalálható. 

 

 

forrás: házipatika.com 


 

Padlizsán  (további ismeretek)

Hogyan válasszunk

 

A tömör húsú padlizsán héja sima, fényes és szép sötétlila színű. Nem jó, ha a színe túl világos vagy bíborba hajló, esetleg fénytelen, fakó. 

 


 

 Hogyan tároljuk?

 

A padlizsán egy hétig áll el a hűtőszekrény zöldséges rekeszében. Van azonban egy másik, olasz módja is a padlizsán tartósításának: a vastag padlizsánszeletek először citromlében és mézben pácolódnak, majd legalább négy-hat héten keresztül fokhagymával, bazsalikomlevéllel és fűszerekkel (koriander, paprika…) ízesített olívaolajban állnak.

 

Hogyan készítsük elő?

 

 

A padlizsánt nem kell meghámozni, még ha néha ezt is olvashatjuk. A padlizsán héja megakadályozza, hogy a húsa túl sok zsiradékot szívjon magába. Ha nagyon nem szereted ezt a szép lila külső burkot, nyugodj meg: a megfőtt padlizsán húsáról a héj magától leválik. A padlizsánt nem feltétlenül szükséges felhasználás előtt besózni sem, hogy a levét kidobja, és tévedés az is, hogy sózás nélkül keserű lesz a húsa.

 

Hogyan főzzük?

Szúrjunk villára egy egész, hámozatlan padlizsánt, s 3 percig helyezzük tűz fölé. A még nyers húsa kellemes, füstös ízt kap. Sok más zöldségféléhez hasonlatosan a padlizsánt is citromlével kell locsolnunk, hogy a levegőn ne feketedjen meg a húsa.

Néhány praktika

Ha a padlizsánt zsiradékban kívánjuk megsütni, tanácsos előbb kidobatni a levét, hogy ne szívja túlzottan tele magát. Ehhez a karikákra vagy kockákra vágott padlizsánt sózzuk be, hagyjuk így egy órán keresztül, majd konyhai itatóspapírral törölgessük át.

 

Felhasználási javaslat

 

 

Padlizsánkrém A felszínen enyhén vagdossuk be (és fokhagymával irdaljuk) a padlizsánt, majd 40-45 percre helyezzük sütőbe. Ezután kanalazzuk ki a sült padlizsán húsát, s turmixoljuk össze 1 gerezd apróra vágott fokhagymával, majd majonézzel dúsítjuk (ha könnyebb krémet akarunk kapni, akkor tejföllel vagy tejszínnel keverjük). Hidegen, apró pirítós kockákkal és paradicsommal tálaljuk. Grillezve Szeljük fel a padlizsánt, s a szeleteket mindkét oldalon grillezzük meg, citrommal, olajjal locsoljuk meg, sózzuk, borsozzuk. Nyárson Vágjuk karikákra vagy kockákra a padlizsánt, locsoljuk meg egy kevés olívaolajjal, kolbászszeletekkel váltogatva tűzzük nyársra, s sütőben vagy parázs fölött süssük meg. Görög muszaka Olajban süssük meg az előzetesen besózott s letörölgetett padlizsánkarikákat, s egy sütőtálban rétegezzük egymásra a padlizsánkarikákat és a darált marharagut (melyet előzetesen vöröshagymával és paradicsommal elkészítettünk), locsoljuk meg besamelmártással, és szórjunk rá sajtot. 45 percig süssük sütőben. Libanoni mezzé Olajban süssük meg az előzetesen besózott s letörölgetett vékony padlizsánszeleteket, vágjunk hozzá vöröshagymát, keverjük össze majonézzel, joghurttal, citrommal, egy kevés mézzel, tormával, sóval, borssal s paprikával. Pármai módra A vékony, grillezett majd citrommal meglocsolt padlizsánszeleteket fedjük be mozzarella- és paradicsomkarikákkal, majd sütőben süssük meg.

 

Miért ne?

 

Iman-Bayeldy A padlizsánt vágjuk hosszában ketté (de nem egészen!), adjunk mellé vöröshagymával összepárolt paradicsomot, s egy lábasban tegyük fel főni úgy, hogy a hozzáadott egynegyed olívaolajos, háromnegyed citromos víz keveréke teljesen elfedje.

 

Ismerjük meg jobban

 

A padlizsánt nem éretten szedik le. A teljesen érett padlizsán színe érdekes rézvörös lenne! Az érett padlizsán apró fekete magvakkal teli húsa is túl keserű lenne a mi kényes európai ízlésünknek. A padlizsán tehát a legifjabb korában sorakoztatja fel legértékesebb tulajdonságait, s kellemesen illatos húsát ekkor még be sem kell sóznunk. A padlizsánszezon csúcsa júliustól szeptemberig tart.

 

 

 

Élelmezési ismeretek

A padlizsán a „mediterrán étrend” tipikus eleme. A padlizsán kalóriaszegény növény (100 g-ban 18 kcal), ám ásványi anyagokban (elsősorban káliumban) és vitaminokban (elsősorban vízben oldódókban) gazdag. Nagy mennyiségű, a bélrendszer által jól tolerált rostot is tartalmaz. Emészthetőségét a padlizsán elkészítési módja alapvetően befolyásolja (mindig jobban emészthető, ha kevés zsiradékban készítettük el).

 

forrás: mindmegette.hu

 

  

 

Cukkíni: nemcsak finom, egészséges is

 

 

Semleges az íze, ezer módon elkészíthető, finom és laktató, ráadásul egyáltalán nem hizlal. Ha párolt, grillezett húsok mellé vagy magában fogyasztjuk, a fogyás garantált. Tudnivalók és receptek itt!

 

Nyugat-Indiából és Mexikóból származik, de napjainkra az egész világon elterjedt és kedvelt növény, amely hosszúkás, uborkaszerű külsejével a kígyóuborkára emlékeztet. Hazánkban májustól októberig minden zöldséges-standon, télen pedig a nagyobb bevásárlóközpontokban megtalálható. Az elmúlt években népszerűsége a divatos fitnesz - irányzatoknak köszönhetően jelentősen megnőtt, így ma receptek sokasága közül válogathatunk, ha úgy döntünk, megismerkedünk a cukkinik népes családjával.

   

 

 

Zöldbe csomagolt vitaminbomba.

 

 

Rokonaihoz - az uborkához, a tökhöz vagy a dinnyékhez - képest víztartalma jóval kisebb, viszont rendkívül sok fontos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Ezek közül a legjelentősebb a héjában található védőhatású béta-karotin, de bőségesen tartalmaz C-vitamint, folsavat, káliumot, kalciumot, foszfort, mangánt, cinket, valamint szelént. Nyákszerű és kesernyés anyagai jó hatással vannak a bélműködésre, a szelén, a C-vitamin és béta-karotin pedig immunrendszer-erősítő. Nem csak „hétköznapi fogyasztásra”, de fogyókúrákra, diétákra is alkalmas, hiszen energiatartalma nagyon alacsony (32 kcal/100g), zsírtartalma pedig elhanyagolható (0,4g/100g). Húsos fogásokkal kiegészítve igen ízletes ételek készíthetőek belőle, és nagyon laktató, anélkül, hogy hizlalna.
Hogyan készítsük el? A kisebb cukkiniket héjastól, a nagyobbakat meghámozva fogyaszthatjuk párolva, rántva, rakott egytálételként, túróval, hússal, rizzsel töltve, hideg-meleg levesként, fasírtként (hús helyett), salátaként, vagy akár pástétomként. A lecsónak is jellegzetes ízt ad, érdemes kipróbálni! Nagy hőségben ugyan hűtőben jó pár napig tárolhatjuk, de sokkal finomabb, ha azon „melegében”, frissen felhasználjuk. A vegetáriánusok előszeretettel fogyasztják, könnyen emészthető és sokféleképpen elkészíthető

  

 

 Fokhagyma:  hasznosítása az egészségünkre,

 

 

származása...

 

 

A liliomfélék (LILIACEAE) - Újabb vizsgálatok alapján a hagymafélék (ALLIACEAE) családjába tartozik, egyszikű növény
Őshazájából, a kirgiz sztyeppékről indult világhódító útjára, kb. 10 ezer éve. Az egyiptomiak, a görögök, és a rómaiak már az Ókorban is használták.
Hazánkban nagyban termesztik, de megtalálható minden konyhakertben is. Az egész világon kedvelik, íz javító ízfokozó hatása miatt is. Leginkább az előző évi hagymák gerezdjeivel, dugványozással szaporítják. Laza, közepes vízellátású talajt igényel. Július végén, ha a szárak elszáradtak, akkor kiássák a földből, 1-2 napot szárítják a napon, majd téli tárolásra a száraz szárait összefonják, és úgy tárolják.
Csak az alaposan megszáradt fejek alkalmasak téli tárolásra, mert ha nedvet kap, elrohad…
Buroklevelei vékony fehéres-lilás színűek, melyek körbevonják a gerezdeket. Egy fej fokhagymában, kb. 15- 30 gerezd van. Jellegzetesen erős aromájú, erős illatú növény, csípős íze van. Szára 80 cm-re is megnő, levelei 30 - 40 cm-re nő, melyek lándzsa alakúak, és az erezete párhuzamosan fut a levélen végig.
Virágai gömb alakban nyílnak a hajtások végén, júliustól augusztusig,melyek  rózsaszínűek. Ha a bimbók megjelennek, a fokhagyma gerezdek ehetetlenné válnak. A drogot a növény földalatti hagymája adja, mely  Júniustól szeptemberig gyűjthető.

 

 

 A magyarok elixírje a fokhagyma. Immunjavító, roboráló szer, mely a szívet, az érrendszert és vérkeringést karbantartja. Antibiotikus emésztést elősegítő, görcsoldó, nyugtató, gombaölő, és méregtelenítő szer. De rák ellenes hatása is ismert. Az este elfogyasztott egy-két gerezd fokhagyma a jó és mély alvás biztosítása mellett, gyógyító és sejtfiatalító hatást fejt ki. Akinek a gyomra túl érzékeny, kapszula formájában ajánlott szednie.

 Népies neve büdös hagyma

 

Növény leírása
A fokhagyma évelő, hagymás növény, több ezer éve gyógyszerként használják. Termesztik. A fokhagyma jellegzetes, intenzív szagát kéntartalmú vegyületek, a (di)allil-szulfidok okozzák.

 

 

Hogyan gyűjtsük? 
A gerezdeket tavasszal vagy ősszel ültetik a földbe, és ha a növény szára megsárgul, a gumókat kiszedik, majd felakasztva szárítják. A fokhagymának a fiókhagymákból (gerezdek) álló gumóját használják gyógyászati célokra. Mind vitaminokban, mind ásványi sókban bővelkedik.

 

 


 

 



 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.